NEM MUSZÁJ BEKAPNI A HORGOT – A JÁTSZMÁK ELKERÜLHETŐK

NEM MUSZÁJ BEKAPNI A HORGOT – A JÁTSZMÁK ELKERÜLHETŐK

Ugye van olyan visszatérő motívum, konfliktus az életedben, ami újra és újra megtörténik?

Előfordult már, hogy csak jót akartál, mégis balul sült el a dolog, és még te érezted magad rosszul a végén? Volt, hogy segítséget kértél, de helyette ledorongoltak? Emlékszel olyan helyzetre, mikor egy „ártatlan” kérdésedből hatalmas konfliktus kerekedett?

Nagy valószínűséggel ilyenkor valamilyen játszmába keveredtél, azaz ráharaptál a kivetett csalira, bekaptad a horgot, és lehet, hogy észre sem vetted…

Mit is jelent a játszma?

Életünkben többször előfordulnak és ismétlődnek olyan negatív események, amelyekre úgy gondolunk vissza, hogy „Miért mindig velem történik ez?” vagy „Ó, szegény!” vagy „Mekkora marha volt már megint!”. Eric Berne (a tranzakcióanalízis elméletének és a játszma fogalmának megalkotója) kutatásai során ezeket az eseményeket részleteiben, előzményeiben vagy az esemény lezajlása után érzett érzések tekintetében is vizsgálta. Megállapítása szerint az ismétlődő történések olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha valamilyen játék vagy sportág játékszabályait követnék. Innen ered a játszma elnevezés. A játszma azonban nem játék!

A játszmák fő jellegzetessége, hogy újra és újra megtörténnek. Nincs bennük felnőtt tudatosság – amikor játszmát játszunk, valójában nem azt szeretnénk elérni, amit teszünk, vagy kérünk, hanem egy gyermekkorunkban berögzült sémát követünk. A játszmák rossz érzéssel végződnek minden érintett fél számára, zavart, értetlenséget figyelhetünk meg magunkon és a játszma többi résztvevőjén, és mindig a másik felet okoljuk a rossz kimenetelért.

Miért van az, hogy a párkapcsolati konfliktushelyzetek kialakulásához elég egy olyan kérdést feltenni, hogy: „Mi a baj?” vagy „Hol van a …?”,  és gyors ütemben el lehet jutni a „Mert te soha…”, „Ha szeretnél, akkor…” vagy a „Még arra sem vagy képes, hogy ….” válaszok segítségével az indulatok kirobbanásához.

A munkahely is számos konfliktushelyzetet tartogat számunkra, melyek alapja szintén egy-egy játszmahelyzet. Például a főnöki „Miért nem…?” kérdést követő „Hát igen, de…” típusú beosztotti magyarázkodás koreográfiája talán sokaknak ismerős lehet. A „Gondoltam, hogy ezt sem lehet rátok bízni…” vagy „Te tudod, te vagy a főnök!”, vagy a „Már megint miattad kell túlóráznom”, tipikus játszmaindító mondatok, melyek horogként beleakadva a másik fél gyenge pontjába indítják is a forgatókönyvet, és a negatív érzésekkel záródó játszmát.

Na de ha nem kellemes, miért játsszuk a játszmákat? Milyen játszmatípusok léteznek munkahelyünkön és magánéletünkben?  Hogyan oldjuk meg a játszmahelyzeteket és ezzel kíméljük meg magunkat oly sok konfliktustól?

A játszmák felismeréséhez az első lépés az énállapotok megismerése és tudatosítása.  A következő lépés, hogy megtanuljuk beazonosítani a különböző játszmatípusokat, és megfogalmazni a játszmát megszakító válaszokat. Tudatosítással, odafigyeléssel és gyakorlással tehát játszmamentesíthetjük és könnyebbé tehetjük saját életünket is.

Ha többet szeretnél a témáról hallani, figyelmedbe ajánljuk a hamarosan induló konfliktuskezelési tréningünket, ahol a konfliktuskezelés alapjain túl mélyebb betekintést nyerhetsz a játszmák világába!

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg ismerőseiddel, és kövess bennünket!

AJÁNLOTT BEJEGYZÉSEK

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.